Térkép - Mora község (Mora Kommun)

Mora község a svédországi Dalarna megyében található, nagy történelmi hagyományokra visszatekintő alapfokú közigazgatási egység. Területe km² (2015-01-01), lakossága fő (2017-03-31) Központi települése, székhelye Mora. Területe szerint a 290 svédországi község sorában a 30., lakossága szerint a 121., népsűrűsége (7,2 fő/km²) szerint a 242. helyet foglalja el.

A mai község területén, a Siljan tó vidékén már az i. e. 40. századból is találtak emberi jelenlétre utaló leleteket. A vikingek korát megelőző Vendel-korból kereskedő települések nyomait tárták fel a mai Mora közelében, a Siljanba folyó Österdalälven torkolatánál. A környék gazdag gyepvasércben, aminek a feldolgozása fegyverekké, szerszámokká a viking korban a szőrmekereskedelem és a halászat mellett már fontos gazdasági ágazat volt.

A középkori dokumentumok arra mutatnak, hogy mind Mora, mind pedig Sollerön és Färnäs települések az 1200-as évek második felében jöttek létre. A 14. században ezt vidéket is keményen sújtotta a pestis, a fekete halál. Egy hagyomány szerint a Siljan tóban fekvő Sollerön szigetén mindössze két ember maradt életben: Bengt és Harald. Az ő nevükből alakult ki később két település neve a szigeten: Bengtsarvet (magyarul „Bengt öröksége”) és a mára vele egybeépült Häradsarvet. Az 1400-as években aztán a vidék lassan magához tért; az évszázad második felében több jó termés újra fellendítette Mora gazdaságát. A következő, 16. századra a földművelés és az állattenyésztés váltak a legfontosabb gazdasági ágazatokká.

1520-ban Gustav Vasa innen indította a dán uralom elleni felszabadító harcát, amivel beírta Mora nevét a svéd történelembe. Katonai céljai érdekében azonban begyűjtette a templomokból a harangokat, és ez már nem volt népszerű intézkedés. A hagyomány szerint a helyiek a harangok egy részét a mocsarakban rejtették el a beszolgáltatás elől, és bizonyos vélemények szerint ezek egy része elfeledve ma is a felszín alatt van.

A környék történetének szomorú fejezete a 17. századi boszorkányüldözés. Mora és a szomszédos Älvdalen község területén 1668-69 során több tucatnyi boszorkánysággal vádolt asszonyt és lányt állítottak egyházi bíróság elé, majd elítélték, lefejezték őket és elégették holttestüket.

A 18. század első felében több rossz termés követte egymást és a kormányzati intézkedések is, mint a szomszédos norvég tartományokkal folytatott kereskedelem korlátozása, nagy elégedetlenséget váltottak ki. 1743-ban nagy parasztfelkelés tört ki, amelynek résztvevői egészen Stockholmig meneteltek, és a kormányzat csak hosszabb idő után tudta leverni a megmozdulást. A dalarnaiak ezrei hagyták el szülőföldjüket és kerestek megélhetést az ország délebbi tájain illetve a nagyobb városokban. Egy részük később visszatért, és a már területekről hozott szaktudás megtermékenyítő hatással volt a dalarnai mezőgazdaság és helyi ipar fejlődésére.Ekkor honosodott meg a nagyméretű úgynevezett morai órák, azaz fali vagy álló órák gyártása a környéken. A 19. században összesen csaknem ilyen nagy órát gyártottak itt. Az órák iránti kereslet csökkenése után a varrógépek, majd más fémeszközök, így a híres morai kések gyártása fejlődött fel. Az 1800-as évek végére három vasútvonallal is kapcsolódott Mora keleti, dél és északi irányba.